Birtokunk a Zalai borvidéken található, ahol a nyár nem túlságosan forró, a tél viszonylag enyhe, az évi hőingás kicsi. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 1900-1950 óra között változik. Téli fagykár a szőlőültetvényeket ritkán sújtja. Az évi csapadékmennyiség 700-800 mm közötti, s ezzel a Zalai borvidék hazánk legcsapadékosabb borvidéke.

Szőlőbirtokunk 150-160 m tengerszint feletti magasságban a dombok többnyire déli, délnyugati lejtőin helyezkedik el.

A dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos-agyagos üledékei alakították, melyre lösztakaró rakódott, így agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek.

A Zalai borvidéknek két körzete van: Zalai és Muravidéki körzet. Miháld község a Muravidéki körzetbe tartozik.

A borvidéken már a rómaiak, majd az avarok is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A honfoglalás idején itt már jelentős szőlőtermesztés zajlott. Számos lelet tanúsítja, hogy az Árpád-házi királyok idejében a térségben már fejlett szőlő- és borkultúra volt. A török megszállás során sok ültetvény megsemmisült. A török uralmat követően a térség szőlőtermesztése fellendült, a XIX. század végére Magyarországon a 3. helyre sorolták a Zalai borvidéket bortermelése alapján.

A filoxéravész a borvidéken is nagy károkat okozott. A helyreállítás során erre a borvidékre került be a legtöbb direkttermő-szőlőfajta. Nagyüzemi szőlő- és bortermelés a Zalai borvidéken nem alakult ki.